Advent idején az elcsendülésnek, várakozásnak van itt az ideje. Ehelyett rohanok én is, mint megannyian, de most még zavarosabb a város és az emberek, mint megbolydult kis hangyák a hangyabolyban rohangálunk. Még sehol sem tartok az ajándék vásárlással, de a fenyőfát sikerült megszereznem. Igen tudom, az igazi a lucfenyő, amely magát a fényt jelenti és éppen ezért ki sem vághatnánk. Az új szokások azonban (új, mert épphogy 100 éves) az én életemben már réginek számít. Most a gyerekeknek sokan kedveznek, az Operában a Diótörőt játsszák, mézeskalácsot sütnek és osztogatnak. Remélem ki-ki elültette a Luca búzát is! Szóval,  december 18-a vasárnap,  a harmónia napja,  de a sugallatokra is érdemes odafigyelni a csillagjósok szerint. Most már tényleg egymásra kell figyelni.

A holló csillagképét, aki az örök élet vizének őrzője, most hétfőn megláthatjuk, ha feltekintünk az égboltra. Hm., miért jutott ez eszembe? Talán Jézus testet öltésének várása miatt. Minden esetre én egyelőre pörgök még, hisz nálunk ilyenkor vannak a legforgalmasabb napok az étteremben. Év végi partik, halászlé főzés, viharos széllökések és napsütés. Csoda hogy megvagyunk bolondulva? Még nem tudok lassítani, de próbálkozom.Menüajánlatok, receptek, ételek és filmkockák jutnak eszembe. Jut eszembe:  újabb kisfilmet készítettem, nemsokára feltöltöm. Persze rólunk, illetve rólam és a piacról szól. Törzsvendégeinknek nagyon kedves ajándékot találtam ki. Ezt most sajnos, nem tehetem közhírré, de remélem, aki kap belőle, örülni fog!  Javaslom, lassítson mindenki, ennek legjobb lépése, ha betér hozzánk egy forró levesre vagy egy forró italra!