2010.09.08.

Szeptember hónapját hívják Szent Mihály havának, Földanya havának, hagyományainkban őszkezdő napnak is hívták. Ekkor kezdődik a szüret. Ez a nap, Kisboldogasszony, Szűzmária születésének napja. A fecskék, gólyák délre vonulnak. Megkezdődik a betakarítás, leverik a diót, elvetik a magokat. A szeptemberi vetés célja többféle is lehet, egyrészt vetés késő őszi friss fogyasztásra, másrészt vetés, ültetés tél végi, koratavaszi friss fogyasztásra, harmad részt vetés késő tavaszi, koranyári fogyasztásra. (Palántázás, - palántanevelés, - szaporítás, - gyeptelepítés)

Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is:

„Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.

Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

Hó végére már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására. A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. Tekintsék meg ősz eleji ételeinket!

Boldog születésnapot a Máriáknak!